(A MEFS 2019. április [10]. napján megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, a módosítások korrektúrával szedve) 

Általános rendelkezések

1. §

1. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (a továbbiakban: MEFS) a Magyarországon működő, a felsőoktatási intézményekben sporttevékenység feltételeit szervező, biztosító jogi személyek és sporttevékenységet folytató magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezetnek minősülő országos jelleggel működő egyetemi-főiskolai sportszövetség, amely a működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény („Stv.”), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Civil tv.”) valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) alapján fejti ki.
2. A MEFS az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
   
   49. A MEFS az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, sportfinanszírozás, a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása, mint az ellátott közfeladat keretein belül felsőoktatási intézményekben sporttevékenység feltételeinek szervezését, biztosítását, a felsőoktatásban résztvevők sportolási lehetőségeinek biztosítására országos programok szervezését, felsőoktatási sportprogramok lebonyolításához finanszírozás biztosítását folytatja közhasznú tevékenységként a Stv. 49. § c)-e) pontjai alapján.
   50. A MEFS a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködés, mint az ellátott közfeladat keretein belül részt vesz a nemzetközi egyetemi sportszervezetek tevékenységében, szervezi a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: FISU) egyetemi világjátékain (Universiade) és egyetemi világbajnokságain, valamint az Európai Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: EUSA) európai egyetemi játékain és európai egyetemek bajnokságain való részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatai, továbbá az érintett sportszövetségekkel együttműködve szervezi a FISU és az EUSA hazai eseményeit, továbbá a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat közhasznú tevékenységként a Stv. 46/M. § (7) bekezdése és 49. § l) pontja alapján.
   51. A MEFS a sport, ifjúsági ügyek mint az ellátott közfeladat keretein belül a felsőoktatási intézmények kereteit meghaladó sportesemények szervezését, lebonyolítását, illetve a felsőoktatási hallgatók testnevelésére és sporttevékenységére vonatkozó megállapítások, javaslatok megfogalmazását folytatja közhasznú tevékenységként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 15. pontja alapján.
3. A MEFS az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Civil tv-ben és annak vonatkozó végrehajtási jogszabályaiban meghatározott módon – elektronikus formában is – nyilvánosságra hozza.
4. A sportszövetség neve: Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (MEFS)

Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás utca 44. B5. ép. fszt.

Működési terület: Magyarország felsőoktatási intézményei

Jelvénye: Aranyszínnel szegélyezett nyolcszögletű pajzs alak. Zöld mezőben aranyszínű betűk: fenn M (Magyar); balra E (Egyetemi); jobbra F (Főiskolai); lenn S (Sportszövetség) látható. Középen aranyszínű szegéllyel körülvett és hosszában kettéosztott kör alakú terület, bal oldali részén két aranyszínű csíkkal keresztben elválasztott négy piros, négy fehér sáv váltakozik, míg jobb oldalon piros színű mezőben, zöld színű hármas halmon és aranyszínű koronán, fehér színű kettős kereszt látható. A logóban vagy annak környezetében szerepel az 1907-es évszám. A centenárium évében a jelvény a zöld mezőbe írt két évszámmal (1907 és 2007) egészül ki.

Zászlaja: Fehér alapon a MEFS jelvénye.

Alapítás éve:1991.

Pecsétje: Kör alakban a MEFS neve, középen a jelvénnyel.

A sportszövetség jellege (az Stv. 19. § (3) bekezdés e) pontjában és 77. § k) pontjában foglaltak szerint): országos jelleggel működő egyetemi-főiskolai sportszövetség.

5. A MEFS közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (párt érdekében politikai tevékenységet nem végez, nem állít jelöltet országgyűlési képviselői választáson, illetve megyei, valamint fővárosi önkormányzat és megyei jogú város képviselő-testületébe továbbá polgármesternek, illetve az Európai Parlament tagjának sem), szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. A MEFS a Stv. 46/M-46/R. §-aiban foglaltak szerint a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban: NDHSZ), országos közfeladatokat ellátó köztestület tagjaként az NDHSZ alapszabályával összhangban végzi tevékenységét.

A MEFS célja, feladatai, tagsága

2. § A MEFS célja
3. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak és dolgozóinak körében végzett, a Civil tv. 2. § 20. pontja értelmében az Stv-ben és az abban meghatározottak szerint, továbbá az NDHSZ és a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) alapszabályaiban részletesen meghatározott, az egyetemi-főiskolai sporttal kapcsolatban közfeladatként ellátott közhasznú tevékenység ellátása, így különösen:
   1. az egyetemi-főiskolai sport területén működő sportszervezetek szakmai tevékenységének összehangolása, a sportolás megkedveltetése, elterjesztése, a sportoló tagok számának növelése;
   2. a sportszövetségi integrált működés keretében az NDHSZ-szel és a MOB-bal együttműködve biztosítja az egyetemi-főiskolai sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását,
   3. részt vesz a sportolói kettős karrier (életút) program bevezetése feltételeinek kidolgozásában, majd a program működtetésében;
   4. részt vesz – a MOB-bal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal (a továbbiakban: MPB) és a Nemzeti Versenysport Szövetséggel (a továbbiakban: NVESZ) együttműködésben – az egyetemi-főiskolai sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményein való magyar részvétel és az arra való felkészülés szervezésében, érdekképviseleti feladatok ellátásában;
   5. szakmai szervezetekkel együttműködve részt vesz a felsőoktatási egészségfejlesztés feladatainak ellátásában, szervezésében és koordinálásában, ezen belül kiemelten a rendszeres fizikai aktivitás, az egészségvédő testmozgás ösztönzésében;
   6. az egészséges életmód és szabadidősport feladatkörében az egyetemi polgárok bevonásában kiemelt együttműködő partnere a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK), a sportszakmai feladatok ellátásában pedig a felsőoktatási intézmények sportszakmai feladatkörben foglalkoztatott munkatársai (kiemelten a testnevelők, edzők és sportszervezők);
   7. támogatja a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítását és az egyenlő esélyek megteremtését a sporteseményeken való részvétel, a fizikai aktivitás ösztönzés és lehetőségek megteremtése, a sportmenedzsment és a felsőoktatási sportvezetés területén egyaránt. Ez a mai körülmények között azt jelenti, hogy kifejezetten ösztönzi a felsőoktatási hallgatók esetében a nők sportban való aktivitási arányának növelését.
4. A MEFS közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a MEFS tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

3. § A MEFS feladatai
4. Tagjai és szervezetei által a felsőoktatási intézmények – intézményi kereteket meghaladó – sportjának szervezése és lebonyolítása.
5. A felsőoktatási intézmények versenyrendszerének, fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, a szükséges változtatásokkal kapcsolatos döntések meghozatala.
6. A különböző szintű versenyrendszerek működési feltételeinek megteremtése, a versenyek lebonyolításának támogatása.
7. A szükséges verseny, játék, fegyelmi, dopping és egyéb szabályzatok meghatározása.
8. A MEFS képviseletében a nemzetközi versenyeken való részvétel jogosultságának meghatározása.
9. Magyarország képviselete a nemzetközi egyetemi-főiskolai sportszervezetekben, azok rendezvényein.
10. Jogszabályban meghatározott módon felsőoktatási intézmények hallgatóinak testnevelésére és sporttevékenységére vonatkozó megállapítások, javaslatok megfogalmazása.
11. Szervezi és koordinálja – az országos szakszövetségekkel külön megállapodásokban rögzített elvek alapján – a felsőoktatási intézmények versenysportját, külön kezelve és kiírva – a szövetségi versenyrendszerben kialakult és elfogadott szabályokon túl – a Magyar Egyetemi – Főiskolai Bajnokságokat.
12. A tagszervezetek javaslatai alapján – a szakszövetségekkel egyeztetve – összeállítja a Magyar Egyetemi – Főiskolai Bajnokságok összesített versenynaptárát.
13. Szervezi, koordinálja és támogatja a hallgatók és dolgozók szabadidős sporttevékenységét, ennek keretei között együttműködik az Stv. VI. Fejezete szerinti sport köztestületekkel (MOB, MPB, NVESZ, NDHSZ) és azok tagszervezeteivel.
14. Kapcsolatot tart határon túli magyar szervezetekkel, együttműködik közös sportszakmai és kapcsolódó tanulmányi, tudományos programok kidolgozásában és megvalósításában.
15. Elkészíti a felsőoktatási sport területén a nők és férfiak egyenlő bánásmódjáról, a diszkriminációmentes sportról és az egyenlő esélyek megteremtéséről szóló elvárásrendszerét a tagszervezetek bevonásával.

4. §
5. A MEFS a Magyarországon működő felsőoktatási intézmények sporttevékenységét szervező, koordináló érdekképviseleti szövetség, amely a felsőoktatási intézmények keretei között szervezett, rendszeres, versenyrendszerben való részvételen alapuló felsőoktatási versenysport tevékenység kizárólagos szervezése mellett a felsőoktatási intézmények szabadidős sporttevékenységének szervezésében részt vevő, a Civil tv. szerint működő szövetség és az Stv. szerint az egyetemi-főiskolai sport területén működő, országos közfeladatot ellátó, illetve abban közreműködő országos jellegű sportszövetség.
6. A MEFS önálló jogi személy, amely feladatainak megvalósítása érdekében anyagi eszközeivel a jogszabályi keretek között önállóan működik.

5. § A MEFS tagsága
6. a) A MEFS tagjai lehetnek a magyar felsőoktatási intézmények, valamint a tag felsőoktatási intézmények keretei közötti sporttevékenység szervezését a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosító sportszervezetek, amennyiben elfogadják a sportszövetség alapszabályát, kérik felvételüket, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek eleget tesznek.
7. b) A MEFS pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy és jogi személy, aki (amely) vállalja a sportszövetség erkölcsi és anyagi támogatását.
8. A MEFS tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértéke a felsőoktatási intézmény tagok számára nappali, államilag támogatott hallgatónként 100,- Ft/év, de legalább 10.000,- Ft/év. A tagok a tagdíjat két részletben, a tárgyév februárjának utolsó napjáig, illetve a tárgyév augusztusának utolsó napjáig kötelesek átutalással megfizetni a MEFS által megküldött számla alapján. A jelen alapszabály 5. § 1. a) pontja szerinti sportszervezetek a velük szerződött felsőoktatási intézmény tagdíja 1%-ának megfelelő, de legalább 1000,- Ft/év tagdíjat kötelesek fizetni.
9. A MEFS-tagság megszűnik:
10. a tag kilépésével, melyet írásban kell bejelenteni az elnöknek, és amelyre a tag bármikor, indokolás nélkül jogosult;
11. a sportszervezet tag tagsági jogviszonyának a MEFS általi felmondásával. Az elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel, írásban felmondhatja, ha a tag a felvételi feltételeknek a felvételkor és/vagy utóbb nem felelt, illetve felel meg;
12. a tag kizárásával;
13. a tag jogutód nélküli megszűnésével.
14. Az elnökség a tagot kizárja, ha a MEFS által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének határidőben nem tesz eleget, és az elnök vagy a főtitkár kétszeri – egymástól legalább 15 nap eltéréssel megküldött –, ésszerű póthatáridőt megállapító felszólítása ellenére sem fizeti meg a tagdíj összegét.
15. A tagnak jogszabályt, a MEFS alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az elnökség – a MEFS bármely tagja vagy szerve kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ilyen kizárásra okot adó magatartás különösen:
16. a MEFS szabályzataiban írtakkal, illetve a MEFS szerveinek egyedi döntéseivel való tudatos szembehelyezkedés;
17. a MEFS sportszakmai vagy gazdasági érdekeinek veszélyeztetése;
18. a MEFS által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének a kétszeri, ésszerű póthatáridőt megállapító felszólítás ellenére történő elmulasztása
19. a MEFS céljainak megvalósítását veszélyeztető, a MEFS céljával, szellemiségével, értékrendjével össze nem egyeztethető magatartás tanúsítása;
20. a MEFS-nek szándékosan kárt okozó vagy jó hírnevét sértő magatartás tanúsítása, nem nyilvános információinak illetéktelenek tudomására hozása.
21. A kizárásra irányuló eljárásban az érintett tag számára lehetőséget kell adni védekezésének előadására.
22. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell, és 8 napon belül részére írásban is meg kell küldeni.
23. Az elnökség kizárást kimondó határozatával szemben a tag a Közgyűléshez fellebbezhet, a kizárást kimondó határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. A fellebbezést az elnökségnek címezve kell benyújtani, azt a Közgyűlés a fellebbezés elnökséghez történt beérkezését követő 45 napon belüli időpontra összehívott rendkívüli ülésén bírálja el. Az elnökség a közgyűlés rendkívüli ülésének összehívása iránt a fellebbezés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles intézkedni.
24. A tag kizárásának, a vonatkozó eljárásnak a részletes szabályait, így különösen az eljárás alá vont tag számára a tisztességes eljárás biztosítékait a MEFS szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A tagsági jogviszony megszűnésekor a MEFS-nek és a tagnak el kell számolniuk.

6. § A MEFS tagjainak jogai és kötelességei
7. A MEFS tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a pártoló tagokat, akiknek jogaira és kötelezettségeire az alábbi 7. §-t kell alkalmazni.
8. A MEFS tagjainak jogai különösen:
9. képviselteti magát a közgyűlésen;
10. képviselője útján részt vesz a határozatok meghozatalában, a tisztségviselők megválasztásában és felmentésében;
11. képviselője útján véleményt nyilváníthat a sportszövetség tevékenységét illető bármely kérdésben;
12. képviselője tisztségekbe, testületekbe választható;
13. részesülhet a sportszövetség anyagi támogatásából és tájékoztatást kérhet a sportszövetség által kezelt anyagi javak felosztásáról és felhasználásáról.
14. A MEFS tagjainak kötelessége különösen:
15. tevékenységével segítse a sportszövetség célkitűzéseinek és feladatainak megvalósítását;
16. a MEFS alapszabályának betartása és betartatása;
17. a MEFS szervezeteinek döntéseiből reá háruló vállalt feladatok végrehajtása;
18. a tagsági díj befizetése.

7. § A MEFS pártoló tagjainak jogai és kötelességei
8. A pártoló tagok jogai:
9. igénybe vehetik a MEFS által biztosított működési megállapodásban meghatározott szolgáltatásokat (kedvezményeket);
10. javaslatokat, észrevételeket tehetnek a sportszövetség tevékenységét érintő bármely kérdésben.
11. A pártoló- és jogi tagok kötelessége:
12. a sportszövetség célkitűzéseinek elvi, erkölcsi támogatása;
13. anyagi hozzájárulás a sportszövetség feladatainak megvalósításához.

8. § A MEFS ügyintéző és képviseleti szervei
9. A közgyűlés
10. Az elnökség
11. A Felügyelő Bizottság
12. A titkárság
13. A regionális iroda
14. A BEFS
15. A bizottságok

9. § A közgyűlés

A MEFS legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely rendes és rendkívüli lehet.

10. §
11. A közgyűlésen a MEFS felsőoktatási intézmény, illetve az azzal szerződést kötött sportszervezet tagjai együttesen – a nappali tagozatos hallgatói létszám alapján – a 2. bekezdésben meghatározottak szerint megállapított számú képviselővel jogosultak képviseltetni magukat. Egy személy egy szavazati joggal rendelkezik.
12. Amennyiben a felsőoktatási intézmény tag teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak létszáma:

1-3000 fő között van 2 fő,

3001-10000 fő között 3 fő,

10000 fő fölött 4 fő

képviselővel jogosult – a vele szerződött sportszervezettel közösen – a közgyűlésen képviseltetni magát. A nappali tagozatos hallgatói létszámot a közgyűlést megelőző naptári év hivatalos (október 15-ei) statisztikai adatai alapján kell megállapítani.

3. A MEFS-nek az alapszabály 5. § 1. a) pontja szerinti sportszervezet tagjai a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban foglalt rendelkezések alapján előzetesen megállapodnak a felsőoktatási intézménnyel a képviseleti jog gyakorlásának részletes szabályairól. Az adott intézménnyel szerződött sportszervezetek együttesen legalább 1 fő képviselő jelölésére jogosultak.

11. §
12. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
13. az alapszabály megállapítása és módosítása;
14. a főtitkár kivételével a tisztségviselők, az elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjainak titkos szavazással történő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
15. a sportszövetség megszűnésének, más szervezetettel való egyesülésének és szétválásának elhatározása;
16. a tagfelvétel és kizárás kérdésében hozott elnökségi határozat ellen benyújtott jogorvoslat elbírálása;
17. a Felügyelő Bizottság beszámolójának jóváhagyása;
18. nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása;
19. kitüntetések, elismerések alapítása;
20. az éves költségvetés elfogadása;
21. az éves beszámoló – ezen belül az elnökség MEFS vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
22. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a MEFS-sel munkaviszonyban áll;
23. a Civil tv-ben meghatározott közhasznúsági melléklet elfogadása;
24. az aktuális és korábbi tagok, a tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, valamint a MEFS szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
25. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
26. a végelszámoló kijelölése.
27. A közgyűlés bármely testületi döntést igénylő ügyet magához vonhat.

12. §
13. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés meghívóját és napirendjét legalább 15 nappal az ülés megelőzően a tagoknak meg kell küldeni.
14. Ha a szervezet rendes tagjainak legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével kéri, rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amelynek lebonyolításáról az elnökség gondoskodik 30 napon belül.
15. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
16. a MEFS vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
17. a MEFS előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
18. a MEFS céljainak elérése veszélybe került.
19. A MEFS közgyűlése nyilvános.
20. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított öt (5) napon belül a tagok és a MEFS szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
21. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

13. §
14. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok képviselőinek több, mint a fele jelen van.
15. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést – azonos napirenddel – 1 órán belül össze kell hívni. Ilyen esetben a közgyűlés ugyanazon napirenddel a megjelentek számától függetlenül határozatképes (megismételt közgyűlés).
16. A meghívóban a tagot tájékoztatni kell a távolmaradás következményeire, illetve meg kell jelölni a megismételt közgyűlés helyét és időpontját.

14. §
15. A pártoló tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségviselővé nem választhatók.
16. A közgyűlés határozatait általában a tagok képviselői szavazatainak egyszerű többségével hozza.
17. A közgyűlés tagjainak 2/3-os többsége szükséges az alapszabály módosításához a választott tisztségviselők visszahívásához, más egyesülettel való egyesüléshez, szétválás, valamint a megszűnés kimondásához.
18. A közgyűlést, az elnökségi ülést a sportszövetség elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök hívja össze és vezeti. A közgyűlés helyszíne – a közgyűlési meghívóban foglalt eltérő tájékoztatás hiányában – a MEFS székhelye.
19. A közgyűlés a személyi kérdésekben titkos szavazással határoz, egyébként valamennyi testületi ülésen nyílt szavazással történik a döntés. A jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3-ának kérésére bármely kérdésben titkos szavazást lehet elrendelni.
20. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv-vezető személyét és a jegyzőkönyv hitelesítőjét, valamint a szavazatszámlálókat választani kell, a jelen lévő tagok egyszerű többségével.
21. A közgyűlés határozatairól a távollévő tagokat 10 napon belül írásban kell tájékoztatni.

15. § Az elnökség
16. A MEFS elnökségének tagjai:
17. A közgyűlés által 4 évre megválasztott 11 tag (elnök, alelnökök (3 fő) és 7 tag).
18. A HÖOK 2 főt jelöl az elnökségbe. Amennyiben a közgyűlés hallgatót választ az elnökség tagjává, annak mandátuma – a c) pont kivételével – legfeljebb 2 évre szól.
19. A Nyári, illetve a Téli Olimpiai Játékokat követően az ott aranyérmet szerző, hallgatói jogviszonnyal rendelkező sportolók maguk közül egy főt javasolnak az elnökségbe (a továbbiakban: olimpiai bajnok tag). Az olimpiai bajnok tag megválasztását követően tagja lesz a Versenysport Bizottságnak is. Az olimpiai bajnok tag mandátuma a következő olimpiai bajnok tag megválasztásáig tart.
20. Az elnökségi ülések tanácskozási jogú állandó meghívottja a sportért felelős miniszter képviselője.
21. A tisztújító, a 11. § 1. b) pontjában szereplő tisztségviselőket megválasztó közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal 3 tagú – az elnökség által megválasztott – Jelölő Bizottság készíti elő a választásokat (jelölő-lista összeállítása).

16. §
17. A közgyűlés a választott tisztségviselőket, a teljes elnökséget, vagy annak egyes tagjait megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatja.
18. A választott tisztségviselők, testületi tagok megbízatásukról lemondhatnak.
19. Ha az elnökségi tagok száma bármely okból a határozatképességhez szükséges létszám alá csökkenne, illetve az elnöki tisztség betöltetlen lenne, 30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

17. § Az elnökség hatáskörébe tartozó ügyek
18. A MEFS irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, az elnökség jogosult.
19. Az elnökség feladatai különösen:
20. a MEFS versenyrendszerének jóváhagyása;
21. a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságok rendszerének, és a nemzetközi részvétel feltételeinek meghatározása;
22. a bizottságok létrehozása (kivéve: Felügyelő Bizottság), vezetőinek megválasztása, beszámoltatása és felmentése; a Budapesti Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Ügyvezetőségének megválasztása, felmentése;
23. a főtitkár kinevezésének és felmentésének, valamint javadalmazásának jóváhagyása;
24. a szervezeti és működési szabályzat elfogadása;
25. a verseny és fegyelmi szabályok, valamint más szabályzatok megállapítása, az indulási jogosultság meghatározása;
26. elismerések adományozása;
27. közhasznúsági melléklet készítése.
28. A közhasznúsági melléklet nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.
29. Az elnökség az üléseit félévenként, egyébként pedig szükség szerint tartja. Az üléseket írásos meghívóval (napirend közlése) az elnök hívja össze.
30. 15 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, a főtitkár, vagy az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza.
31. Az elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott ülést 1 órán belül ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirenden szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
32. A meghívóban az elnökségi tagot tájékoztatni kell a távolmaradás következményeire, illetve meg kell jelölni a megismételt elnökségi ülés helyét és időpontját.
33. Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat.
34. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket, valamint a sportszövetség tagságát 15 napon belül írásban kell tájékoztatni.
35. Az elnökség bármely elnökségi tag indítványára határozatait titkos szavazással hozza meg.
36. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség kivételesen – jogszabályban meghatározott esetekben – ettől eltérően rendelkezhet.

18. § Összeférhetetlenségi szabályok határozathozatal esetén

A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

1. akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a MEFS terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a MEFS-nek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a MEFS cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MEFS által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A MEFS tisztségviselői 

18/A. § Összeférhetetlenségi szabályok

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
3. Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott ideig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4. A megszűnt közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a MEFS vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,
5. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
6. mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
7. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
8. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

19. § Az elnök

1. Az elnök:
2. képviseli a MEFS-et;
3. összehívja és vezeti a testületi üléseket, javaslatot tesz a napirendre és az ülések előkészítése során ellenőrzi az alapszabály betartását;
4. javaslatot tesz a főtitkár kinevezésére és felmentésére, irányítja a főtitkár munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat;
5. ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását;
6. aláírási és utalványozási joggal rendelkezik.
7. Az elnök a MEFS képviseletében minden olyan intézkedést köteles megtenni, amely nem tartozik a választott testület hatáskörébe és nem ütközik az alapszabályba, vagy a sportszövetség szervezeti és működési szabályzatába.
8. Az elnök képviseleti-, aláírási- és utalványozási jogát a szervezeti és működési szabályzat keretei között, az abban meghatározott módon egy alelnökre vagy egy elnökségi tagra átruházhatja.
9. Az elnöki tisztség betöltetlenségének idején az elnöki teendőket az elnökség által megbízott alelnök látja el.

19/A. § Az alelnök(ök)

1. A MEFS alelnökei az elnök megbízása alapján képviselik a MEFS-et.
2. Az elnök távollétében – megbízás alapján, az elnök által meghatározottak szerint – gyakorolják az elnöki jogköröket.
3. A MEFS-ben társadalmi kapcsolatokért, sportszakmai ügyekért és felsőoktatásért felelős alelnökök működnek.

20. § A főtitkár

1. A MEFS döntés-előkészítő, operatív és gazdasági ügyeinek, valamint hivatali apparátusának irányítását a jelen alapszabály és a testületi ülések határozatai alapján a főtitkár látja el.
2. A főtitkár a MEFS-sel munkaviszonyban (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) áll, felette az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3. A főtitkárt tartós távolléte esetén az elnök által kijelölt, munkaviszonyban (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) álló személy írásbeli meghatalmazás alapján, helyettesíti.
4. A jelen alapszabály rendelkezéseinek, a választott testületek határozatainak keretei között a főtitkár felelős a MEFS apparátusának munkájáért, a testületek tevékenységének biztosításáért.
5. A főtitkár feladatai:
6. képviseli a MEFS-et;
7. előkészíti a testületi üléseket és felelős azért, hogy a testületi döntést igénylő ügyek kellő időben előterjesztésre kerüljenek;
8. gondoskodik a jegyzőkönyvek és emlékeztetők elkészítéséről, nyilvántartja a határozatokat, és ezekről folyamatosan tájékoztatást ad mindenkinek, akinek munkájához azok ismeretére szükség van;
9. gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról, köteles minden intézkedést megtenni, vagy a legfelsőbb szerv előtt kezdeményezni, ami a feladatok eredményes megvalósításához szükséges és nem tartozik testületi hatáskörbe, vagy a döntés nincs az elnök részére fenntartva;
10. ellátja a MEFS működésével kapcsolatos szervezési, személyzeti, hivatalvezetői feladatokat és gyakorolja a munkáltatói jogokat a MEFS alkalmazottai felett;
11. biztosítja a költségvetésben jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori jogszabályoknak, szövetségi határozatoknak és előírásoknak megfelelő felhasználását;
12. aláírási és utalványozási joggal rendelkezik, a kifizetéseket első helyen utalványozza; a bankszámla feletti rendelkezés jogát önállóan gyakorolja;
13. gondoskodik a MEFS vagyontárgyainak nyilvántartásáról, rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, a felújításokról;
14. figyelemmel kíséri a jogszabályokat, a MEFS működésére vonatkozó szabályokat és szükség szerint módosításokat kezdeményez;
15. ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel a testületek megbízzák, vagy amelyeket az elnök átruház, illetve amelyek a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint ráhárultak.
16. A főtitkár munkáját titkárság segíti.

21. § Budapesti Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség
22. A Budapesti Egyetemi – Főiskolai Szövetség (rövidített elnevezése: BEFS) a Ptk. 3:63. § (5) bekezdése alapján a MEFS jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely önálló ügyintéző-képviseleti szervvel, valamint a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezik.
23. A BEFS székhelye:

        1123 Budapest, Alkotás utca 44. B5. ép. fszt.

1. A BEFS ügyintéző-képviseleti szerve a háromtagú Ügyvezetőség, amelynek élén az ügyvezető elnök áll, állandó meghívottja a MEFS főtitkára.
2. A BEFS Ügyvezetőségét (beleértve az ügyvezető elnököt) a MEFS elnöksége – a megválasztását követő első elnökségi ülésén – választja meg négy év időtartamra, a saját mandátumához igazodóan a MEFS budapesti székhellyel rendelkező intézményi tagjainak – a nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény szerinti sportszakmai szervezeti egységek, az intézményi hallgatói önkormányzat, valamint az 5. § 1. a) pontja szerinti intézményi sportszervezetek meghallgatását követően tett – javaslatára. A BEFS Ügyvezetőségének nem lehet a tagja:
   1. a MEFS Felügyelő Bizottságának tagja;
   2. az a személy, akivel szemben a MEFS vezetői tisztségviselőivel szembeni összeférhetetlenségi okok vagy kizáró okok fennállnak.
3. A BEFS ügyvezető elnöke a bankszámla fölötti rendelkezési jogot valamely ügyvezetőségi taggal együttesen látja el.
4. A BEFS az ügyrendjében meghatározott feladatait az Ügyvezetőség által elfogadott költségvetés keretei között látja el.
5. A BEFS ügyvezető elnöke
6. képviseli a BEFS-t;
7. összehívja és vezeti az Ügyvezetőség üléseit, javaslatot tesz a napirendre;
8. aláírási és utalványozási joggal rendelkezik;
9. ellátja az ügyrendben meghatározott feladatokat.
10. A BEFS bevételei különösen a költségvetési, önkormányzati szervek, egyesületek támogatásai, pályázatokon elnyert támogatások, adományok. A BEFS bevételeivel önállóan gazdálkodik azzal, hogy kötelezettséget kizárólag bevételei erejéig vállalhat. A BEFS gazdálkodására az alapszabály 24. §-a 1–4. pontját alkalmazni kell.
11. A BEFS működése és gazdálkodása felett az ellenőrzési jogkört a MEFS Felügyelő Bizottsága gyakorolja. A BEFS a MEFS éves rendes közgyűlésének időpontjához igazodva benyújtja éves költségvetését, szakmai- és pénzügyi (számviteli) beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét. A BEFS költségvetését, szakmai- és pénzügyi (számvitel) beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékeltet a MEFS közgyűléséhez kell benyújtani és azokat a MEFS közgyűlése fogadja el és hagyja jóvá a MEFS-re vonatkozó szabályok szerint.
12. A BEFS ügyrendjét maga alakítja ki, azt a MEFS elnöksége hagyja jóvá.
13. A BEFS Ügyvezetőségének munkáját a BEFS Tanácsadó Testület segíti, melynek – a MEFS elnöksége által jóváhagyott – tagjai a MEFS budapesti székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények képviselői, továbbá ezen intézmények 5. § 1. a) pontja szerinti egyesületeinek egy közös képviselője, valamint a HÖOK budapesti regionális szervezetének és Budapest Főváros Önkormányzatának egy-egy képviselője.
14. A BEFS titkársági feladatait a MEFS látja el.

22. § A MEFS bizottságai és támogató testületei
23. A MEFS elnöksége a különböző feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre, ilyenek többek között:
24. Szabadidősport Bizottság;
25. Versenysport Bizottság;
26. Sportinfrastruktúra Bizottság;
27. Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága;
28. Elméleti és Tudományos Bizottság;
29. Sportszakmai és Képzésfejlesztési Bizottság.
30. A bizottságok vezetőit az elnökség saját mandátumához kötötten legfeljebb 4 év időtartamra bízza meg.
31. A nem tervezett feladatok megoldására az elnökség „ad hoc” bizottságokat hozhat létre, meghatározva annak vezetőjét, feladatát, hatáskörét és működésének időtartamát.
32. A bizottságok tevékenységüket az alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott keretek között végzik.
33. A MEFS elnöksége az egyetemi sport presztízsének növelése, a sportoló hallgatók mentorálásának segítése és a rendszeres fizikai aktivitás népszerűsítése érdekében támogató testületeket hoz létre:
    1. Universiade Bajnokok Klubja (a továbbiakban: UBK);
    2. MEFS Professzori Tanács;
    3. Elnöki Tanácsadó Testület.
34. Az UBK tagjai a FISU által 1959 óta megrendezett nyári vagy téli Universiadékon a magyar egyetemi válogatott tagjaként első helyezést értek el. Az UBK elnökségének tagjai azok az UBK tagok, akik egyben nyári vagy téli olimpiai játékokon (illetve a FIDE által szervezett Sakkolimpián) is első helyezést értek el, továbbá azok, akik három, vagy annál több Universiadén értek el első helyezést. Az UBK első elnöke: Nagy Tímea vívó, hatszoros Universiade bajnok, kétszeres olimpiai bajnok. Az UBK titkársági feladatait a MEFS látja el.

23. § A Felügyelő Bizottság
24. A MEFS és a BEFS működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés által legfeljebb négy évre megválasztott Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság elnökből és 2 tagból áll.
25. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Felügyelő Bizottság elnöke irányítja, és feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.
26. A Felügyelő Bizottság feladatai különösen:
27. a MEFS és a BEFS pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, a működés célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének vizsgálata;
28. bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
29. az éves mérleg felülvizsgálata;
30. a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
31. az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata.
32. A Felügyelő Bizottság tagjai feladatainak ellátása során jogosultak a MEFS és a BEFS tisztségviselőitől és alkalmazottaitól felvilágosítást kérni, a MEFS és a BEFS könyvelését és irattárát ellenőrizni.
33. A Felügyelő Bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, a közgyűlésnek pedig beszámolni az éves költségvetésről, a mérleg- és vagyonkimutatás vizsgálatáról, a sportszövetség szabályszerű működéséről. E nélkül a költségvetésről és a mérlegről, érvényes határozat nem hozható.
34. A Felügyelő Bizottság tevékenységét saját ügyrendje szerint, éves ellenőrzési terv alapján végzi, amelyről a MEFS elnökségét és a BEFS Ügyvezetőségét tájékoztatja. A megállapított rendellenességek megszüntetésére köteles a figyelmet írásban felhívni.
35. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
36. a MEFS vagy a BEFS működése során olyan jogszabálysértés, vagy a sportszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
37. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ilyen kezdeményezés esetében a MEFS elnöke és a BEFS ügyvezető elnöke, a rendkívüli testületi ülést, 30 napon belül köteles összehívni.  E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv(ek) és az ügyvezető szerv(ek)összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

8. A Felügyelő Bizottság tevékenysége során a Civil tv. 41. §-ában foglaltak alapján jár el.
9. A Felügyelő Bizottság működésére – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
11. a MEFS közgyűlésének, illetve a MEFS elnökség vagy a BEFS Ügyvezetőség elnöke vagy tagja (ide nem értve a közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
12. a közhasznú szervezettel (ideértve a MEFS-et és a BEFS-et is) e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik;
13. a közhasznú szervezet (ideértve a MEFS-et és a BEFS-et is) cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a MEFS vagy BEFS tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást; illetve
14. az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

24. § A MEFS gazdálkodása
25. A MEFS csak a létesítő okiratban meghatározott céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, azzal, hogy ez a tevékenysége nem veszélyeztetheti a jelen alapszabály szerinti célok megvalósítását.
26. A MEFS a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel a tagok között, azt az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A MEFS a vagyonát a céljainak megfelelően használhatja, azt a tagjai között nem oszthatja fel.
27. A MEFS váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
28. A MEFS a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
29. A MEFS bevételei:
30. a költségvetési támogatás:
    1. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás vagy normatív keretek között kapott támogatás;
    2. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
    3. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    4. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
31. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
32. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
33. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
34. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
35. a MEFS befektetési tevékenységéből származó bevétel;
36. a tagdíj;
37. a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
38. az a)–h) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
39. A MEFS költségei, ráfordításai (kiadásai):
40. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, az alapcél érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
41. a gazdasági-vállalkozási tevékenység (szolgáltatatás nyújtása) érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); valamint
42. a MEFS szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
43. az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
44. A MEFS gazdálkodására a Civil tv. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

25/A. § A regionális irodák

1. Az elnökség a régiók munkájának elősegítése érdekében regionális irodákat hozhat létre. A regionális iroda létesítésekor meg kell határozni azt, hogy a regionális iroda mely régióban fejti ki tevékenységét.
2. A regionális iroda a MEFS helyi ügyintéző szerveként – a MEFS főtitkárának
   irányításával – közreműködik a MEFS feladatainak az illetékességi területén történő végrehajtásában.

26. §

1. A MEFS jogutódlással történő megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés, ennek hiányában a bíróság rendelkezik.
2. Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
3. A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és megszületésük időpontjának, illetőleg a határozat meghozatalát támogatók és ellenzők számarányának (és – ha lehetséges – személyének is).
4. Az elnökség a testületi szervek határozatait a MEFS székhelyén levő hirdetőtáblán történő elhelyezés, illetve a sportszövetség hírlevelében történő közlés útján hozza nyilvánosságra. A MEFS működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a MEFS székhelyén – előre egyeztetett időpontban – bárki betekinthet.
5. A MEFS működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról elektronikus hírpostán, szórólapokon, plakátokon és a szakszövetség székhelyén levő hirdetőtáblán történő elhelyezés, illetve a sportszövetség elektronikus hírportálján történő közlés útján tájékoztatja a nyilvánosságot.
6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a MEFS-et előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
7. A MEFS első vezető tisztségviselői az alábbi személyek voltak.
8. elnök: Frenkl Róbert;
9. alelnökök: Csótai József és Dr. Som Ferenc;
10. titkár:             Hédi Csaba.
11. Ezt az alapszabályt a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség közgyűlése 1992. május 23-án elfogadta. Módosította az 1993., az 1996., az 1998., az 1999., a 2000., a 2003., 2005., 2006., 2007., 2011., 2012., 2014., 2015., 2016. évi és 2017. évi közgyűlése, majd a 2019. április 10. napján megtartott közgyűlése hagyta jóvá jelenlegi formájában.
12. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetséget a Fővárosi Bíróság 3901. sz. alatt nyilvántartásba vette.

Alulírott Prof. Dr. Kiss Ádám, a MEFS elnöke a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján igazolom, hogy a jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a 2019. április 10-i – kiemelt és dőlt betűvel jelölt – alapszabály-módosítás alapján hatályos tartalmának.

Az Alapszabály hiteléül:

Budapest, 2019. április 10.

Prof. Dr. Kiss Ádám
elnök

Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség