Nemrég adta hírül a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség, hogy idén Gáspár Sára képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) Önkéntes Vezetők Akadémiáján. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója, aki tanulás mellett nemcsak a Közgáz SC és DSK kosárcsapatának aktív tagja, hanem a Hallgatói Önkormányzatnak is, igazi kihívásként tekint a feladatra, és arra is van néhány ötlete, hogyan mozgassa meg a magyar egyetemistákat.
Olvasási idő: 5 perc
M.F.: Emlékszel még arra a pillanatra, amikor megtudtad, hogy nőként idén te képviseled Magyarországot a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) Önkéntes Vezetők Akadémiáján?
G.S.: Hogyne! Éppen edzésre sétáltam, amikor megcsörrent a telefonom. Kovács György, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség főtitkárhelyettese hívott fel, hogy közölje velem a jó hírt. Leírhatatlan boldogság öntött el.
M.F.: Elsőéves hallgatóként máris felelősségteljes munka hárul rád. Nem nyomaszt a feladat?
G.S.: Azt szokták mondani, hogy teher alatt nő a pálma. Egyáltalán nem látok ebben semmi nyomasztót, sőt! Rendkívül örülök annak, hogy új embereket ismerhetek meg, miközben én is sokat fejlődhetek. Jó, hogy adódott ez a lehetőség.
M.F.: Számítottál arra, hogy rád esik a választás?
G.S.: Őszintén megmondom, nem sokat gondolkodtam azon, hogy kit választanak önkéntes vezetőnek. Úgy voltam vele, bármilyen döntés születik, én már annak is örülök, hogy a jelöltek között lehetek.
M.F.: A mandátumod idén szeptembertől jövő szeptemberig tart. Mi lesz pontosan a feladatod ezalatt az egy év alatt?
G.S.: Legfőbb teendőm, hogy tartsam a kapcsolatot a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség és a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség, a FISU között. Szintén a feladataim között szerepel, hogy fejlesszem a hazai egyetemi sportéletet.
M.F.: Erről még ejtünk néhány szót, de előtte mondd el, mit remélsz a projekttől!
G.S.: Szeretném, ha nemzetközi szintű sportolási lehetőségek közül választhatnának a hazai egyetemisták. Azt is jó lenne elérni, hogy a hallgatók ne csak úgy tekintsenek a testnevelés órára, mint egy kötelező tantárgyra, amelyet két éven át kell végezniük. Ideális lenne, ha élveznék, amit csinálnak, és felismernék, hogy közben egy összetartó csapat, illetve közösség tagjai.
M.F.: Magyar hallgatóként mit tudsz a nemzetközi egyetemi sportéletről?
G.S.: Amit leginkább kiemelnék, az a nyári és téli Universiade, amely az egyetemi sport csúcseseménye. Egyik kosárlabdás csapattársamnak volt szerencséje részt venni a kétezertizenkilences nyári Universiadén, amelyen felejthetetlen hangulat uralkodott.
M.F.: Az egyetemen, ahová jársz, sokat teszel azért, hogy a hallgatók színvonalas egyetemi sporteseményeken vehessenek részt. Hogyan állnak a magyar egyetemisták a sporthoz, illetve a sportoláshoz?
G.S.: A helyzet jobb, mint a középiskolában, mert az egyetemisták hatékonyabban tudják beosztani idejüket, és több idejük marad sportolni. Ezen kívül az egyetemisták sokkal több sportág és sporttevékenység közül választhatnak, mint a középiskolás diákok. Néhány kivételtől eltekintve a középiskolai tanulók savanyú szájízzel állnak a testmozgáshoz, ezzel szemben az egyetemen jóval kedvezőbb a helyzet.
M.F.: Szerinted mennyit mozog egy átlagos magyar egyetemista?
G.S.: Nehéz válaszolni erre a kérdésre. Már az is jó lenne, ha mindenki heti kétszer egy órát sportolna.
M.F.: Hogyan javítanál ezen a nem túl örömteli trenden?
G.S.: Arra törekednék, hogy a hallgatók felismerjék, milyen nagyszerű dolog egy közösséghez tartozni. Nemcsak abban az értelemben, hogy ugyanazt a sportágat űzik, hanem úgy is, hogy ugyanannak a felsőoktatási intézménynek a tagjai. El kell jutnunk oda, hogy mindenki megértse, a sport testi és lelki felüdülés is egyben, és segíti a diákokat, hogy jobban be tudják osztani az idejüket. Azt is fontos átadni nekik, hogy felismerjék a sportolási lehetőségeket, és éljenek is velük.
M.F.: Ha te felelnél a hazai egyetemi sportéletért, mi lenne az első, amit azonnal bevezetnél?
G.S.: Semmit sem tennék kötelezővé, mert ez hamar elveszi az emberek kedvét. Több sporthetet és sportversenyt rendeznék az egyetemistáknak, hogy szélesebb körű betekintést nyerjenek a sportolási lehetőségekbe. Biztos vagyok benne, hogy ha megéreznék a versenyekkel járó adrenalinszint-növekedést, nagyobb kedvvel vennének részt sporteseményeken.
M.F.: Sportolsz is, illetve van némi vezetői tapasztalatod az egyetemi sport terén. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben is ezeken a területeken szeretnél dolgozni?
G.S.: Még túl korai lenne erről beszélni. Annyi biztos, hogy olyasvalamivel szeretnék foglalkozni, ami ötvözi a sportot, a sportszervezést és kedvenc tárgyamat, a matematikát. Ez lenne az én álomfoglalkozásom.
M.F.: Nem titok, hogy a Közgáz SC és DSK kosárcsapatában játszol. Elkerülhetetlen a kérdés, vajon ki nyeri idén a női egyetemi kosárlabda-bajnokságot.
G.S.: Furcsán néznének rám a csapattársaim, ha nem azt mondanám, hogy mi. Nagyon erős csapatunk van, így mi is jó eséllyel pályázunk a bajnoki címre, de még sok nehéz meccs vár ránk. Rajtunk kívül remek erőkből áll a TFSE, és az ELTE-t sem szabad lebecsülnünk.
Gáspár Sára óvodáskorában kezdett el kosarazni, de belekóstolt a röplabdába és a balettbe is. Kedvenc színe a pasztellrózsaszín, szabadidejében pedig Agatha Christie Poirot-ját szereti leginkább olvasni, de legszívesebben a Tíz kicsi négert lapozgatja az írónőtől. A Titanic és az Eredet a két legkedveltebb filmje, ami pedig az ételeket illeti, anyukája főztjeit részesíti előnyben, de állítása szerint nagypapája slambuca is verhetetlen. Ennek ellenére az őszibarack a kedvence. A sportolók közül leginkább Hosszú Katinkára tekint fel, hiszen ő már bizonyította, a kemény és kitartó munka meghozza gyümölcsét. Sára nagyon szereti a jógát, szívesen játszik nyolcéves kisöccsével is, mégis a délutáni alvás a kedvenc időtöltése, hiszen ekkor töltődik fel energiával.
Szöveg: Márványkövi Ferenc (www.unisport.hu)
Kép: Gáspár Sára, Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség
